Balori Hungary Kft

Adó

Szja adóalap-kedvezmények

 Az adóalap-kedvezmények érvényesítésének sorrendje

Előfordulhat, hogy egy adózónak többféle kedvezmény is jár, ezért fontos tisztázni, hogy az adóalapból milyen sorrendben vonhatók le a kedvezmények. Az adóalap-kedvezményeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni:

1. négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
3. 30 év alatti anyák kedvezménye,
4. személyi kedvezmény,
5. első házasok kedvezménye,
6. családi kedvezmény.

1.  A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye:

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (NÉTAK) az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre érvényesítheti az arra jogosult anya, minden más kedvezményt megelőző sorrendben.
A jogosult a kedvezményt értékhatár nélkül veheti igénybe a minden jogosultsági hónapban megszerzett, a kedvezmény alapját képező jövedelmére.
A kedvezmény igénybe vehető már év közben, az adóelőleg megállapításakor, vagy év végén, az adóbevallás benyújtásakor.

Ki jogosult a NÉTAK-ra?

Négy vagy több gyermeket nevelő anya (a továbbiakban: NÉTAK-os anya) az a nő, aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt gyermek után
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
c) a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
és az a), b) és c) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri.
Az a) pont szerinti gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, családi pótlékra az anya utána nem jogosult, de a gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének meghatározásakor figyelembe veszik.
A b) pont szerinti gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket, akire vonatkozóan az anyának vagy a szociális intézmény vezetőjének családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyikénél, vagy mindkettőjüknél összesen fennállt, feltéve, hogy a szociálisintézmény-vezető jogosultsági időszaka alatt az előző mondatban foglaltak teljesültek.

 A jogosultság időtartama

A NÉTAK azokra a hónapokra vehető igénybe, amelyekben a jogosultság fennáll. A jogosultság teljes hónapra vonatkozik, azaz ha egy nő az adott hónapban akár csak egy napig is NÉTAK-os anyának számít, akkor a teljes hónapra érvényesítheti a kedvezményt.
A jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben az édesanya először tekinthető NÉTAK-os anyának. 
Megszűnik a jogosultság annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az édesanya utoljára tekinthető NÉTAK-os anyának.

Ha kedvezményre való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

 

A kedvezmény alapja

A NÉTAK a következő jövedelmekre érvényesíthető.
A bér- és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, például:

• a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelemre,
• az adóköteles társadalombiztosítási ellátásra (például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra),
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátásokra,
• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadékra, nyugdíj előtti álláskeresési segélyre, álláskeresési segélyre, keresetkiegészítésre, keresetpótló juttatásra, és álláskeresést ösztönző juttatásra;
• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelmére;
• az előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítésre (keresetpótló járadékra),

•a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazására,

• a munkaviszony megszűnésével összefüggésben törvényben meghatározott mértékű végkielégítésre (a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része nem képezi a kedvezmény alapját),

• a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelemre,

• a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységéért adott juttatásra,

• a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (például igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) tevékenységének ellenértékeként kapott juttatásra, • az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony keretében végzett tevékenység ellenértékeként kapott juttatásra,

• nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelemre,

• az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származó jövedelmére,

• az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelemre. Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül:

• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére;

• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére;

• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;

• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;

• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;

• a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelmére.

A felsoroltakon kívül más jövedelemre – például bérbeadásra vagy más magánszemélytől származó jövedelemre – a NÉTAK nem érvényesíthető.

Ha a magánszemély olyan tevékenységet végez, amely bevételei egy részére alkalmazhatja a kedvezményt, más részére viszont nem, akkor a NÉTAK alapját képező jövedelmet bevételarányosan kell kiszámítani.